Almanap a Skanzenben 2013.08.10.

Story

Nem sokkal a TV2-s szereplésem után találtam egy levelet a fiókomban, amit Boritól, a Skanzen programszervezőjétől kaptam.
Nem állt benne más, mint hogy szeretettel várnának a Skanzenbe egy főzőiskola megtartására. Nagyon örültem a felkérésnek, és alig vártam, hogy eleget tehessek a meghívásnak.

A programot megelőző hétvégén meglátogattam a múzeumot, hogy megnézhessem, hol is fogok főzni.
Kedves kis parasztház, fatüzelésű kemencével a Kisalföldi tájegység Ásványrárói házában.

Izgalmas feladatnak ígérkezett. Gondoltam, ha ki tudtam kísérletezni e receptjeimet anno egy hatszáz éves Orion tűzhelyen, talán itt sem lesz gond...

Nem is lett, mindent sikerült elkészíteni, és még a látogató gyerkőcöket is sikerült befogni egy kis pacsmagolásra. Olyan nagy élvezettel gyúrták a golyókat, mintha mindig is erre vágytak volna :)
Egyik kisfiú, Máte ezt mondta az Almanap után Anyukájának: "Anya, ez a nap olyan különleges volt!" 
Hogy miért érte meg ott állni egész nap a kemence mellet? Hát ezért a mondatért !! :D


Mivel a kertben rengeteg alma termett, és mind jó kis magyar fajták, adott volt a téma, hogy mi készüljön, beletúrtam a bloglistába, és abból főztem .

A menü a következő volt:

Almakrémleves
Almás pite 
Almás diósgolyóbis

Mondnom sem kell, minden elfogyott! Azt fogalmam sincs, hogy hány kiló alma fogyott el a kertből, de az biztos, hogy sok! Külön örömünkre a vihar előző nap mindent levert, szóval még fára mászni sem kellett értük! Sőt, mire megérkeztem reggel, minden vájlingokba  volt szedve! 

Ami még a nap folyamán külön öröm volt, hogy a látogatók közt volt  jó pár laktózérzékeny és gluténérzékeny, és olyan nagy örömmel kóstoltak végig mindent, és olyan nagy hálával voltak felénk, hogy végre valamit ők is megkóstolhattak, hogy szinte könny szökött a szemembe, mert ugye tudom, milyen érzés is ez!

Minden látogatónak köszönöm, hogy véleményezte az ételeket!
Köszönöm szépen Katának a kis kuktámnak, hogy rendíthetetlenül rakta a tüzet, és adott mindent a kezem alá, amire szükségem volt!
Köszönöm szépen a Páromnak, hogy szállítmányozott, lelkileg támogatott, aztán a végére már kóstoltatott is!!
Köszönöm továbbá Borinak, és a Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak, hogy teret engedett a Laktózmentes fakanálnak, és annak a sok-sok laktózérzékenynek, akik így találkozhattak azokkal az ételekkel, amiket fogyaszthatnak! 
Valamint köszönöm az önkénteseknek azt a rengeteg almapucolást!!! :)

Folyt köv .. ;)